A héten megint megvolt a szokásos kedd esti céges prezentáció. Most a Citigroup volt soron, és megint olyan érzésem támadt az előadás alatt, hogy mindenképp el kell mennem legalább egy gyakornoki periódusra valamelyik befektetési bankhoz. Nagyon sokat számítana szakmailag, mert nagyon jók a képzéseik ezeknek a bankoknak és ez a CV-ben egy iszonyú nagy plusz pont lehetne. Most majd elkezdek utánajárni, hogy van-e lehetőségem még egy ösztöndíjas külföldi féléves szakmai gyakorlatra tavasszal.
Szerdán voltak óráim, majd este elmentünk a focipályára játszani kicsit páran. Eleinte csak passzolgattunk, majd megérkezett egy helyi öregfiúk baráti társaság. Félpályára játszottak és megkérdezték, beállunk-e. Persze, hogy beálltunk és igen egész jó volt a foci, bár teljesen más, mint a kispályás, amihez én hozzá vagyok szokva. Sajnos a cipőm nem túl jó a salakos pályára, lassabban tudok futni és nehezebben tudok megállni, mint a stoplisban. A végére eléggé el is fáradtam és izomlázam is volt 2 nappal utána, de megbeszéltük, hogy jövő héten is megyünk.
Amúgy lenne lehetőség keddenként is EBS diákokkal focizni, de a céges prezentációk után én az állófogadást preferálom, és nem a focit :)
Pénteken délután kezdődött a hétvégi Mainz - Mannheim - Mainz utazás. Reggel még volt órám az egyetemen, majd hazamentem, egy gyors ebéd és indultunk a lakótársammal Mainzba, hogy ott megvegyük a jegyeket a szombati hoffenheim elleni meccsre. Ezután továbbutaztunk Mannheimbe, ahol nekem egy Corvinusos évfolyamtársam tanul, meg a koreai srácnak is ott tanul egy ismerőse, ráadásul erre a hétvégére több EBS cserediák is Mannheimbe ment Oktoberfestezni. (Az Oktoberfest eredetileg Münchenben van, de minden nagyobb német városban található hasonló esemény. Például Mainzban is lesz október 7-től, szóval lehet, hogy oda is ellátogatunk majd).
Úgy 5 óra körül érkeztünk meg, majd elmentem Sanyihoz aki egy ottani kollégiumban lakik. Bementünk a belvárosba, hogy valamit lássak a városból is ne csak a sörsátrakat. Igazából nincs sok látnivaló ott, a sétálóutcás rész eléggé hasonlít Budapesthez, a külső részek meg egy ipari városhoz. annyira nem nagy szám és még mindig Hamburg a favorit az általam ismert német városok közül.
Később elindultunk az Oktoberfest helyszín felé, de igazából Sanyi se tudta, hogy hol van, ezért a pályaudvar melletti Információs Irodából beszerzett szórólap alapján tájékozódtunk. Odaérve kicsit meglepett, hogy összesen 1 sörsátor van, és még szabad helyeket is láttunk. ekkor esett le, hogy miért is jöttünk át a hídon (ugyanis a hídon túl már Mannheim egyik "elővárosa", Ludwigshafen található)? Ez ugyanis nem a mannheimi, hanem a ludwigshafeni Oktoberfest volt. Így a többi EBS diákkal nem találkoztam, kivéve akivel együtt érkeztünk vonattal, mert ugye ő is ezt a szórólapot vitte magával :)))
Ettől függetlenül a hangulat remek volt köszönhetően az élő koncertnek és a tipikus német muzsikáknak. Ja, meg egyszer beöltözött az énekesnő Lady Gagának és valamelyik slágerét énekelte.
Másnap 11:40 körül indult a vonatunk vissza Mainzba, ahol még egy srác csatlakozott hozzánk, és hárman mentünk a meccsre. A vonaton együtt utaztunk a Hoffenheim drukkerekkel, de azon kívül, hogy az út végén elkezdtek ugrálni és beleremegett a vonat, teljesen normális volt az út, bár lehet, hogy csak a zenehallgatás miatt nem hallottam semmit. A mainzi állomáson rendőrök várták az érkező szurkolókat és végig kamerázták a kiszállást, gondolom azért, hogy kiszűrhessék a rendbontókat.
A meccsen a hangulat fantasztikus volt. Kb. fél órával kezdés előtt mentünk be, ami nem volt annyira nyerő ötlet, mert kb. már tele volt a stadionnak az a része (kapumögött szemből nézve a bal szélső szektor), ahova a jegyünk szólt. Itt nem voltak ülőhelyek (Hamburgban csak az volt), hanem álltunk végig és a beérkezéskor útbaigazítottak, hogy hol férünk még el. eléggé szervezettnek tűnt az egész, ahogy eljutottunk a még szabad állóhelyekig. sajnos ez szinte legalul és a legszélén volt a szektornak, így a pálya egy nagyon pici része nem is volt látható onnan. A második félidőre kerestünk egy jobb helyet, ahonnan viszont mindent jól láthattunk.
Az első és a második félidőben is kb. a 2. percben esett egy-egy gól, ami mindig nagyon jót tesz a meccsnek. A végeredmény 4-2 lett a Mainznak és szalai Ádám volt véleményünk szerint a meccs legjobbja. Gól plusz gólpassz, és ezen kívül is nagyon agilisan játszott, ráadásul óriási közönségkedvenc. Akkor meg méginkább azzá vált, amikor a 4. gól, a 11-es előtt átadta a labdát az egyik játékostársának, hogy ő lőhesse a büntetőt. Nem tudom, ki volt az, de feltételezem, hogy egy védő, aki nem nagyon szokott gólt lőni.
Jellemző az egész meccsre, hogy a vége után negyed órávál még minden szurkoló a stadionban volt és a nézőkhöz a kerítésre felmászó szalaival és még egy társával együtt énekeltek és szerintem ez még egy jó darabig így folytatódott.
Az általam látogatott sportesemények közül a magyarországi vízilabda EB hangulatával tudnám összehasonlítani ezt a meccset, de talán azt mondanám, hogy itt még annál is jobb hangulat volt. Ha lesz még lehetőségem, fogok még ide meccsre menni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése