Barcelona (Part 2)

Másnap reggeli után Zsuzsival a Nou Camp felé vettük az irányt. (Csilla és Viki elmentek vásárolni :-))

A stadion kicsit a város központjától kijjebb található, de nem olyan vészes, metróval maximum negyed óra alatt megközelíthető. A stadion már kívülről is lenyűgöző látványt nyújt (bár belülről az igazi, amit mi sajnos nem tapasztaltunk meg, mert csak múzeumlátogatós belépőt lehetett volna venni, amit meg mi nem akartunk). Cserébe készítettem fotót a stadion előtt található Kubala László szoborról és arról a buszról, ahol a Barca leghíresebb játékosai, illetve a leghíresebb ellenlábasok "utaznak".  

Azután bementünk a stadionnál található Barca ajándékboltba, ahol eszméletlen, mennyi féle dolog volt. Barcelona mezek, melyekre helyben írták fel a kiválasztott nevet és számot. Barcelona hűtőmágnes, kitőző, toll, füzet, napló, baba, kulcstartó, labda, korsó, pohár, óra, ... Minden. Bármi, amit csak akarsz. Tényleg. Még az is, amire sose gondoltál volna. És Zsuzsival meg is állapítottuk, hogy nagyon jól csinálja a Barca, mert simán megfizethető áron vannak az ajándéktárgyak és akár a csecsemőktől kezdve bárkinek van megfelelő dolog.

A stadion után volt még kis időnk, így bementünk a metró megállóval szemben lévő parkba. A képek önmagukért beszélnek, kár hogy csak keveset tudtam csinálni (lemerült a mobilom):

Csilláékkal a Güell Parkban találkoztunk. December 6-a volt és napon szerintem kb. 20°C. Wow, nem semmi Mikulás ajándék :). Amúgy a park se volt semmi:

Ezután Barcelona egyik emblematikus nevezetességéhez mentünk a Sagrada Familiához, amely egy csodá katedrális lehet... (gondolom, hogy tényleg szép, sőt, tudom, csak most épp fel volt állványozva, így alig láttunk belőle valamit). Szerintem többet láttunk belőle fentről a hegyről (ahol a Güell park volt), mint közvetlen közelről.

Végül még sétáltunk a városban (magyarul: gyalog mentünk vissza a központba) és az utunkat egy csodás katalán vacsorával szerettük volna lezárni, ezért beültünk egy étterembe. A belváros tele van éttermekkel és mindenhol a hangzatos spanyol kaják nevei vannak kiírva. Szinte mindegyik étterem kínál valami túristacsalogató akciót, így nehéz választani, hova is üljön be az ember. Nem volt más hátra, mint megérzéseinkre hagyatkozni, amit nagyban torzított az a tény, hogy már nagyon fáradtak és még inkább éhesek is voltunk. Egy egész karakteres étterembe ültünk be, amely 12€ körüli áron kínált egy 3 fogásos menüt, ami igen csábítónak tűnt...
Gondoltam, egyszer vagyunk itt, próbáljunk ki valami eredeti (vagy legalább annak hangzó) spanyol ételt. Így esett a választásom az éttermek kínálatából elmaradhatatlan Tapas-ra, mint előétel, főételként Paellát ettem és desszertnek a jól csengő Creme de Catalunya-t.
Az előétel, mint kiderült, falatkákat jelent, így kaptam három pici tányérban három falatot :) Az egyik valami húsgombóc volt zöldséges szósszal, a másik egy pörkölthöz hasonló étel, a harmadik pedig egy sült csirkeszárny. Eddig csalódás, és be kell ismernem, sokkal jobban jártak a többiek a hagymalevessel és a spagettivel. A hagymalevesbe bele is kóstoltam, sajt volt olvasztva a tálka aljába és kruton is volt a leves tetején, egyszóval olyan volt, amilyennek lennie kellett.
A főételnél ketten is a csirkés paellát kóstoltuk, ami szintén egy jól hangzó spanyol kaja, de egy magyar étteremben rizseshúsként simán elmenne. Konkrétan az előző hetekben csináltam is otthon valami hasonló kreációt csak úgy hirtelen felindulásból, és az még talán jobban is sikerült. A csirkének a legcsontosabb, szinte pofátlanul hússzegény részeit tették bele, viszont legalább jól lehetett lakni tőle, ami egy időre elaltatta elégedetlenségemet.
A desszert viszont tényleg kritikán aluli. Egy teljesen alap sárga krém, melynek a tetejére cukrot karamellizáltak. A többiek meg sem ették, és ha jól emlékszem, és se bírtam befejezni. Egyszerűen annyira jellegtelen volt, hogy nem is értem, milyen chef képes ilyet kiengedni a konyhájából...

No mindegy, ettünk igazi spanyol kaját is és az is biztos, hogy nem fog hiányozni. Ennyi negatívum beleférhet ebbe a csodás utazásba, mert maga a város annyira hangulatos, hogy szinte bármit megbocsát az ember =)

Még a történeti hűség kedvéért megemlítem, hogy vacsora előtt vettem egy baromi jó cipőt. Viki mondta, hogy van itt egy olyan bolt, ami nálunk Magyarországon nincsen és ő mindenképp el akar oda menni. Előző nap este már csak a kirakatot tudtuk megnézni, mert túl későn sétáltunk arra. Rögtön szemet szúrt nekem egy cipő és viccesen meg is jegyeztem, hogy ha ez 60 € alatt van, meg is venném (amúgy simán sokkal többre gondoltam). Kiderült, hogy a cipő 20 €, úgyhogy másnap (vagyis ma :) ) vissza is mentünk és szerencsére méretben is volt még, így tavasszal majd láthatjátok rajtam a Barcelonában vásárolt cipőt :)

Barcelona (Part 1)

Barcelona, kikötő

A beígért bejegyzés Barcelonáról és a kinti munkámról.

Időrendi sorrendben haladva a munka volt előbb. Azt előjáróban tudni kell, hogy ezen az egyetemen olyan elit diákokat képeznek, akik elég nagy valószínűséggel egy Consultant Company-hez, vagy egy Investment Bank-hoz fognak kerülni a diplomájuk megszerzése után, és azt már mondanom se kéne, hogy többszörösét keresik azoknak a fizetéseknek, amit mi otthon jónak tartunk. Csak a tisztánlátás végett, egy átlagos gyakornoki fizu ezeknél a cégeknél 1000 € körül kezdődik, és simán lehet sokkal magasabb is. Úgy tudom, emellett még kedvezőbben is adóznak (a személyi jövedelem adó itt sávos rendszerű, és 12% - 46% között mozog most...). És akkor még csak a gyakornokokról beszéltünk (!)

Szóval itt a sulinak van egy saját tanácsadó cége (James Consulting), aki együtt dolgozik különböző nagy tanácsadókkal különféle projekteken. Na én egy ilyen projektbe csöppentem bele, méghozzá pont azért, mert anyanyelvi szinten beszélek MAGYARUL. Sose gondoltam volna, hogy egyszer ez lesz a legnagyobb versenyelőnyöm :).

A munka egy iparágelemzés elkészítése volt. Kutatómunkám alapján meg kellett ismernem, hogy Magyarországon kik az iparági szereplők, majd interjúkat kellett készítenem velük, és végül ezeket lefordítani angolra és egy rövid elemzést írni az összbenyomás alapján. Nem hangzik olyan vészesnek, de nem volt könnyű, 2 hetet dolgoztam rajta és szinte napi szinten kapcsolatban álltam a James Consultinggal, majd a másik, nagy tanácsadó cég is felvette velem a kapcsolatot, és végül közvetlenül nekik is kellett jelentenem illetve még egy-két kisebb feladatot rám bíztak ők is.

A végeredmény: tanácsadói munkában szerzett tapasztalat, amiből megint sokat tanultam (plusz jól mutat az önéletrajzban és kaptam egy referencia levelet is); olyan fizetés, ami majdhogynem a kint töltött féléves összes költekezésemet fedezte illetve egy közös vacsora a projektben részt vevő egyéb országok csapataival Östrich-Winkel minden bizonnyal legjobb Schnitzel éttermében (akkora rántotthúst kaptunk, hogy a felét bírtam megenni).

Szóval a munkával és közben vizsgákkal töltött két hét után következett a barcelonai utazás. Igen, ekkorra már néhány vizsgával készen voltam, a beadandók leadva illetve ezen a héten 2 prezentálás is volt még, így összesen 2 vizsga és beadandó maradt Barcelona utánra

A gépem vasárnap, valamivel fél 7 után indult, ezért nekem az éjszakát a repülőtéren kellett (volna) töltenem. Viszonylag messze lakom a reptértől, 2 vonat és 1 busz út kell ahhoz, hogy elérjem, ráadásul az éjszakai közlekedés az nem igazán jó, vagyis mit beszélek, igazából semmilyen, mert nincs is. Szóval ezen okokból kifolyólag a kora reggeli megoldással nem értem volna oda időben, így mehettem este. Elvileg azt terveztem, hogy a legutolsó transzferbusszal kimegyek a reptérre és ott eltöltök 11 órát az indulásik, csakhogy, váratlan fordulat... Spanyolországban péntek óta sztrájkolnak a légi irányítók (utánanéztem, és átlagosan, forintra átszámolva 5 millió felett keresnek abban az országban, ahol asszem 20% körüli a munkanélküliség... eldobom az agyam oO). Szóval napközben még nem lehetett tudni, hogy a vasárnapi gépemet elindítja-e a Ryanair, és mivel az összes szombati gépüket törölték Spanyolországba, vagy onnan bárhova, kicsit megijedtem, hogy most mi lesz. Így mindenképp meg kellett várnom az esti döntést. Végül kiderült, hogy a "jóarcok" visszaálltak a munkába és vasárnaptól minden gép menetrendszerűen elindul. A rossz hír számomra csak az volt, hogy az utolsó transzferbuszt már lekéstem, így maradt a végső megoldás, a másnapi első busz 3:50-kor. ehhez itthonról a 23:18-as vonattal el kellett indulnom és az éjszakát a hideg mainz-i vonatállomáson tölteni.

Valahogy kibírtam, és viszonylag gyorsan elröpült az a 4 óra, amennyit a buszig vártam. A következő probléma a repülővel volt, ugyanis miután felszálltunk, bemondta a pilóta, hogy valami technikai gond van, így valami műszert kicserélnek gyorsan, de utána indulunk. Mindenesetre azon néhány mondatok egyike, amit sose akarok repülőút előtt hallani, most elhangzott :) Az első néhány sor valamelyikében ültem, így láttam, hogy a sárga kukás ruhába öltözött műszakiak ki-be rohangáltak a pilótafülkébe. Feltűnően sokat nevettek, úgyhogy szerintem kb. a pilótafülke kávé automatájának tejhabosító berendezésének fűtőszálával lehetett valami (ha van egyáltalán ilyen) =). Amúgy az egyik stuard magyar volt, ami nekem rögtön feltűnt a magyaros angol akcentusából, majd a névjegyéről leolvasva a "Szabolcs" nevet, nem kellett csalódnom ítélőképességemben. Mikor leszállásnál magyarul köszöntem rá, eléggé meglepődött =]

Gironába végül 40 perc késéssel érkeztünk meg, ahonnan még 1 óra 10 percnyi buszút következett Barcelonáig. A transzferbusz jegypénztárában rögtön megpróbáltak átverni 1 €-val, de szerencsére figyeltem. Amúgy egész Barcelonában jellemző, hogy a turistákból annyi pénzt akarnak kiszedni, amennyit csak tudnak, de ezt majd a vacsoráról szóló részben még olvashatjátok kicsit bővebben is.

Mivel Csilláékkal később találkoztam a hostelnél, volt időm kicsit mászkálni a városban és megnézni néhány dolgot. A belvárosban nagyon sok látnivaló nagyon közel van egymáshoz, tipikus keskeny, mediterrán stílusú utcák, telistele pálmafákkal, érdekes házakkal, rengeteg turistával nameg a tengerparttal. Ez Barcelona. Az első néhány órám alatt már vadul elkezdtem fotokat készíteni, bár a mobilom képminősége még mindig nem az igazi, azért szerintem átadja valamelyest a hangulatot:

Arc de Triomf

petanque

Parlament de Catalunya

zöld papagájok a parkban

Másfél-két órát mászkáltam, de nagyon hamar elröpült az idő. A hostelhez valamivel 12 óra után érkeztem meg. A város kellős közepén, a legforgalmasabb turistautcáról (La Rambla) lehetett bemenni abba az udvarba (Plaza Real), ahova a bejárat nézett. Ezt a sétálóutcát úgy kell elképzelni, hogy tele van kis bódékkal, éttermekkel, turisták mászkálnak fel alá, minden 50 méteren legalább 1-2 élő szoborral, amelyik akkor mozdulnak meg, ha adsz nekik pénzt illetve temérdek szuvenírbolt található itt ahol kb. mindent meg tudsz venni, aminek köze van a városhoz, vagy ha nincs is köze, rányomtatják a "BARCELONA" szót és máris eladható. Íme ez a gyönyörű hely: 

Plaza Real

La Rambla

Itt a Plaza Real téren épp egy, gondolom minden vasárnapra jellemző vásárféleség zajlott. Érméket, különböző ereklyéket lehetett vásárolni és picit körbenézve a következővel találkoztam: 

Kubala László

Őt amúgy nagy becsben tartják itt. Ezt az állítást még később alátámasztom egy másik fotoval is, de haladjunk időrendi sorrendben...

Csilla, viki és Zsuzsi a másik barcelona-i reptérre érkeztek, így nekik csak 15 perc buszozásra volt szükségük és a Piazza Catalunyára érkeztek be. A La Ramblán kellett kb. 10 percet sétálni a hosteltől, így eléjük mentem. Itt is egy vásár zajlott épp, íme:

 

A hostel nem volt semmi extra, viszont szerintem sikerült a legolcsóbb szállást kifognunk, ráadásul reggelit is kaptunk, volt internet és a lehető legjobb helyen volt. Most volt a hostel 25 éves jubileuma, ezért ebben a hónapban különösen kedvezőek voltak az árak, de szerintem kicsivel többért is megéri itt megszállni. 

Először a La Rambla tengerparti vége felé vettük az irányt, ahol egy elég látványos Kolombusz Kristóf szobor található. Ezután sétáltunk a kikötőnél, majd elmentünk az állatkertnél lévő parkhoz, visszamentem a többiekkel az Arc de Triomf-hoz, majd a belvárosban mászkáltunk és végül visszamentünk a hostelhez. Úgy volt, hogy megnézzük a vasárnaponként ingyenes Picasso kiállítást is, de az információ, miszerint minden hónap első vasárnapján teljesen ingyenes az állandó múzeum és az aktuális kiállítás megtekintése is, úgy tűnik elég sokak által ismert volt, mivel óriási sor állt előtte, így végül ezt kihagytuk. A lányok vettek estére Sangriát én meg megkóstoltam egy barcelona-i sör márkát (ami nem volt annyira jó, főleg mivel hozzá vagyok már szokva a jobbnál jobb német szűretlen búzasörökhöz (Hefeweissbier)) és még késő este is elmentünk sétálni.

Ugyanez képekben:

Elég fáradtan, éjfél körül mentünk vissza a szálláshoz, de nem terveztünk sok alvást, mert már csak 1 napunk volt Barcelonában...

Basilica de Santa Maria del Mar