Hamburg

Az előző héten nem sok említésre méltó esemény lett volna, de pénteken elutaztunk Hamburgba.

Előzetesen próbáltam tájékozódni, hogy miről nevezetes a város, mit érdemes ott megnézni, mivel lehetne felejthetetlenné tenni az utat. Interneten keresgéltem, de nem sok hasznos oldalt találtam. Az ország 2. legnagyobb városa és egyben Európa egyik legnagyobb kikötővárosa. Nevezetes tehát a kikötőjéről illetve a városháza épülete is eléggé látványos. Ezen kívül a vasárnapi ún. "Fishmarkt" a város egyik fő attrakciója.

Végül eszembe jutott, hogy lehetséges, hogy egy Bundesliga meccset meg tudunk tekinteni élőben, feltéve ha a HSV otthon játszik. Gyorsan rákerestem és kiderült, hogy szombaton 15:30-kor a Nürnberget fogadják az Imtech Arenában.

A terv tehát nagyjából összeállt, de lássuk, hogy is nézett ki ez a hétvége:

Rathaus

Péntek reggel 8 órakor indultunk busszal. Ehhez fel kellett kelni viszonylag korán (6:30 körül keltem, ami nekem szörnyen korai az itt megszokottakhoz képest), ráadásul előző este az egyik koreai srácnál vacsoráztunk. Grilleztek húst és azt ettük különböző koreai speciális cuccokkal. Ami nem rossz, de nekem a koreai konyha kicsit íztelen, ezért csináltam egy fokhagymás, paradicsomos mártást, felhasználva a húsból kisült szaftokat... Asszem eléggé bejött a többieknek :)))
Ők nem nagyon főznek bonyolult ételeket, és ahogy tapasztaltam eddig, mindenhez esznek rizst. Van egy speciális ételük, a "kimcsi", ami igazából savanyított káposzta csípős-paprikás ízesítéssel. Nem egy rossz dolog, de ha főznek vele, akkor iszonyú büdös lesz a lakásban. A lakótársam nagy kedvence az ebből készült leves, amely úgy készül, hogy vizet, valamilyen húst, tofut és tonhalat ad a kimcsihez és összefőzi ezeket. És természetesen ezt is rizzsel eszik.

A Campus-ig biciklivel mentünk és ott tudtunk felszállni a buszra. Az út maga olyan volt, mint bármely más buszos utazás: hosszú, unalmas és kényelmetlen :) Azért még mindig jobb, mintha vonattal mentünk volna.

S-Bahn, U-Bahn in Hamburg

4 óra előtt érkeztünk Hamburgba, tehát kicsivel kevesebb, mint 8 órát utaztunk. Ebben benne volt 2 pihenő összesen majdnem 1 óra. Először elmentünk a hostelhez lecuccolni, majd igazából egy közös vacsorázás volt a szabadon választható program, de mi a belvárosba mentünk megkeresni a HSV Fan Shop-ot, hogy megvegyük a jegyeket. A közlekedés nagyon jó, rengeteg U-Bahn (metró) és S-Bahn (városi vasút) vonal van, melyek sok helyen keresztezik egymást, így könnyű eljutni a városban szinte bárhová. Egy csoportos (maximum 5 főig érvényes) jeggyel annyit közlekedhetsz az adott napon, amennyit akarsz. Ennek ára 9,20 EUR, ami egy főre vetítve 500 Ft körüli utazási költséget jelent. Ez így elég elfogadhatónak tűnik számomra.

A boltot viszonylag könnyen megtaláltuk, mert előzetesen utánanéztem, hogy hol is van pontosan. A metrótól 5 percet kellett gyalogolnunk és már meg is volt a jegyünk a másnapi meccsre. Csodás :) Vettem még egy HSV sálat is (csak a történeti hűség kedvéért mondom, de ez a képekből úgyis kiderül).

Ezután kicsit sétálgattunk a centrumban, majd felfedeztünk egy kínai fesztivál szerű eseményt is (értsd: kínai kaják és italok baromi drágán egy tér közepén). Végül visszamentünk nagyjából oda, ahol leszálltunk a metróról, hogy valami vacsora után nézzünk. Van, aki a kínai Yin Yang étteremben, van aki az M-betűs gyorsétteremben, én pedig egy thai kajáldában találtam meg a számításomat. A különböző amerikai filmekből jól ismert papírdobozban kaptam meg a csirkehúsos-zöldséges spagettimet. Már nagyon régen ki akartam próbálni, hogy milyen abból a kocka alakú papírdobozból enni :) Ugyanolyan, mint bármi másból, de mégis, milyen menő már ;)

Végül vettünk néhány sört és visszamentünk a folyópartra. Na erről a napról nincsen semmi képem, mert lemerült a mobilom és nem tudtam fotózni, de a többiek képeit majd később megosztom.

HSV sör

Másnap szintén voltak szabadon választható programok, de mint kiderült, előző nap mi pont azokon a helyeken jártunk, amelyek szombatra voltak tervezve. szóval megint új tervet kellett készíteni. Elmentünk reggeli után a kikötőhöz, majd ebéd és indultunk a meccsre. Elég nagy tömeg jár itt a meccsekre, így csak őket kellett követnünk. Persze előző nap a boltban elmagyarázták, hogy hogyan kell menni, de az S-Bahnról leszállva még gyalogolni kellett jó 10-15 percet a stadionig. Előtte vettünk sört a megálló melletti boltban, mert láttuk, hogy majdnem mindenkinél HSV sör van.

Rengeteg ember, szinte hömpölygő tömeg vonult a stadion felé, köztük sok idősebb drukker és elég sok kisgyerek, meg családok (nem otthon vagyok!). Ráadásul a vonaton együtt utazott nürnbergi és hamburgi drukker és még csak össze se szólalkoztak. Nálunk az ilyesmi elképzelhetetlen lenne.

Imtech Arena

A hangulatról: a stadionban szinte telt ház volt, vagyis pontosan 54 099 néző. Elég impozáns látvány volt mondhatom. A hangulat viszont nem volt ehhez méltó. A hamburgi nézők szinte egyáltalán nem szurkoltak, legalábbis ahol mi voltunk, ott semmi nem volt. A vendég szektortól nem messze ültünk, és a kb. 500 főnyi nürnbergi szurkoló csinálta a hangulatot. Le a kalappal, mert tényleg eszméletlen volt látni, hogy amíg a hamburgiak csak ülnek és néznek, a nürnbergiek végig énekelték, ugrálták, kiabálták a meccset.

Stadium

A meccs vége 1-1 lett. egy szöglet utáni keveredésben Mathijsen szerezte meg a vezetést a HSV-nek (értsd: valahogy bepattant róla a labda), majd a vége előtt 5-10 perccel kapott egy teljesen jogos büntetőt a Nürnberg, amit értékesítettek. Pont a mi kapunknál történt minden, úgyhogy ezt fel is vettem videóra :) (nem tudok videokat feltölteni :((( )

Ezután lett csak igazán jó a meccs, felpörögtek az események. Volt pár durva belépő és a kispadnoknál is történt valami összeszólalkozás. A vége azonban maradt 1-1. A hamburgiak hosszas füttyszóval "köszönték" meg a felejthető játékot. A játék ellenére én nagyon élveztem az egészet.
Hazafelé kicsit eltévedtünk, mert gondoltuk, jó az nekünk, amerre a tömeg megy, csakhogy volt egy pont, ahol kétfelé lehetett menni, és mint utólag kiderült, nekünk a másik irányba kellett volna. Na mindegy, sétáltunk egy jót és közben megnéztük, hogy a rendőrök hogyan kezelik a stadionból kiáradó autótömeget. Minden jelzőlámpánál rendőrök váltogatták a zöldeket, hogy meggyorsítsák a kijutást. Végül sikerült úgy 7 körül visszaérnünk a szállásra.

Este bementünk még a belvárosba, majd átmentünk a St. Pauli nevű városrészbe, ahol a szórakozóhelyek, clubbok vannak. Míg a belváros teljesen kihalt volt, itt pezsgett az élet. Rengeteg fura fazont láttunk, és egymást érték a partihelyek. Később találkoztunk a többiekkel, de végül úgy döntöttünk, hogy kihagyjuk a Moon Doo nevű clubot, mert elég borsos volt a belépő, és mire odaértünk, már hajnali 1 óra is elmúlt.

Másnap reggel, minimális alvás után (értsd: 3-4 óra) ellátogattunk a Fishmarkt-ra. Nevéből fakadóan halpiacra gondoltunk, de lehetett ott minden mást is kapni. Számomra a meccs után a másik legérdekesebb pontja volt a túránknak. Általában 9:30-ig van nyitva reggel 5-től ez a hely, így mi a végére értünk csak oda. Óriási kiárusítások voltak. Mindenki próbálta eladni az utolsó darabokat. 10 EUR-ért egy óriási kosár gyümölcsöt lehetett például venni, mindenféle gyümölccsel. Erről készítettem is videot, mert fantasztikus volt az egész folyamat.

A nap további részében visszamentünk a belvárosba, ahol épp egy futóverseny végefelé jártak. Ott volt a befutó a centrumban és rengeteg embert láttunk vizespoharakkal, banánnal és söröspoharakkal a kezükben. Elég nagy rész le volt zárva, úgyhogy továbbmentünk egy templomhoz ahol épp mise volt. Beültünk a végére, kb. az utolsó negyed órára.
Miután kijöttünk, a futók nagy része szétszéledt és be lehetett már menni az elkerített részekre. Rengeteg megmaradt sör, víz és banán volt, úgyhogy mindent végigkóstoltunk. Ekkor vettük észre, hogy ez természetesen alkolohfrei sör, méghozzá Erdinger, ami egy elég jó márka. Ezután megkóstoltunk vagy 5-6 féle ásványvizet: volt mangós, multivitaminos, almás, fitness, stb.

Fura volt vasárnap látni, hogy szinte minden bolt zárva van (eddig azt hittem, hogy ez  csak a mi kis városkánkban, Oestrich-Winkelben van így, de kiderült, hogy még az oly nagy Hamburgban is így működnek a dolgok).
Délután 1 óra körül abban a hitben indultunk vissza a hostelhez, hogy 1 óra múlva már a buszon aludhatunk útban hazafelé. Mondanom se kell, hogy mennyire fáradt volt mindenki.
Kiderült azonban, hogy valami meghibásodott, ezért most nem tudunk elindulni, de majd talán 3 óra körül. Nemsokkal később már arról volt szó, hogy egyelőre még várni kell a szerelőre, így még tovább csúszhat az indulás. Közben szereztünk ping-pong ütőket és elvertem mindenkit, aki ki mert állni ellenem.  :) A lakótársam, Chelestine (talált magának egy megjegyezhető, európaibb hangzású nevet a Seongwoo helyett, amiért hálás köszönet :)) viszonylag jól szervált, így annak fogadásával néha meggyűlt a bajom, de egy idő után elég kiszámíthatóan játszott, és túl agresszíven mindent megpróbált lecsapni, ami nem sokszor sikerült neki. Szóval ez jó móka volt :) De a busz még mindig sehol nem volt. 5 óra körül kaptuk azt a hírt, hogy még mindig nem biztos, hogy busszal fogunk hazamenni, így lehet, hogy a 7 órakor induló vonatot fogjuk választani, amit persze a buszos cég fizetett volna. Nyilván ők ezt nem annyira akarták, mert az sokkal drágább lett volna, de végül sikerült megjavítani a buszt és 7:30-kor tudtunk elindulni, 5 és fél órával a tervezett indulás után. Egyetlen megállót iktattunk közbe és hajnali 2-re értünk haza. Egy félidőt megnéztem még a Redskins - Cowboys meccsből aztán valamikor 4 óra környékén mentem aludni.
Szerencsére hétfőn (ma) nem volt egy órám se, de holnap 8-tól International Financial Accounting, aztán este fél 7-től megyek egy céges prezentációra (Bank of Amerika Merrill Lynch) ésutána egy borkostolóra a cég jóvoltából. A héten lesz még egy órám ebből a tárgyból, egy német és egy Financial Modeling. Majd csütörtöktől szombat estig a híres EBS Symposium, ami ebben az évben a válsággal, annak tanulságaival és kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik. Lényegében egy szakmai forum előadásokkal, panelbeszélgetésekkel és workshopokkal. Ez vár rám még a héten.

Már egy hónapja vagyok itt. Röpül az idő!

Nürnberger Fans