Most nem úgy tűnik, mintha ez egy igazi blog lenne. Egy hónapja nulla bejegyzés, ejnye.
A bejegyzések gyakoriságából nagyjából lehet következtetni arra, hogyan érzem magam idekint. az elején még elég szokatlan volt ez az élet és jó volt a blogírásba menekülni néha, ráadásul rengeteg szabadidőm is volt. Azután a szabadidő valamelyest lecsökkent, viszont egyre jobban hozzászoktam az ittléthez és már nem éreztem késztetést arra, hogy mindenről beszámoljak, mert a dolgok egyre inkább természetesnek tűntek. Végül elérkeztünk oda, hogy most már iszonyú sok dolgom volt és minimális szabadidő, ráadásul a kevesebb utazgatás miatt annyi újdonság se volt, mint a második fázisban.
Az elmúlt hetekben már letudtam a vizsgáim egy részét, plusz elég sok beadandónk (esettanulmány megoldások) volt, ráadásul ezek egy részét prezentálnunk is kellett, ami megint plusz felkészülést igényel. szerintem ez a rendszer sokkal jobb, mint a mi otthoni képzésünk, mert sokkal gyakorlatorientáltabb. A berlini kurzusról már esett szó, azonban azt is kiemelném, hogy tényleg nagyon sok esettanulmány és prezentálás van itt, ami otthon azért nem megszokott. A legtöbb csoportos munkát igényel, ami szintén egy nagyon jó előkészület a későbbi munkás életre.
Viszonylag jó emberekkel dolgoztam együtt, akiktől tanulni is tudtam és van két ember, akit külön is kiemelnék. Nem nevezem meg őket név szerint, de volt szerencsém egy német és egy francia sráccal együtt dolgozni különböző projekteken, és szinte biztos vagyok, hogy mindkettőjük nagyon sokra fogja vinni. Nagyon jó a munkamoráljuk, iszonyú profi módon dolgoznak és ráadásul igazi vezető típusnak mondanám őket. Külön jól esett, amikor a német srác megbízott bennem és olyan feladatot adott nekem ami egyrészt nagyon testhezálló volt, másrészt az esettanulmány legfontosabb része. És az külön öröm volt, amikor a legvégén a prezentálás után maximális pontot és 1.0-ás osztályzatot (ez a legjobb és nagyon ritkán kap bárki is ilyet, mivel ez azt jelenti, hogy 100%-os volt a munkák... tehát a 99%, az már rosszabb, mint 1.0) kaptunk. Egy külön emailben kiemelte a tanár azt az investment analysis-t, amit én csináltam nagyrészt :)
Na ennyit az öntömjénezésről. A többi vizsga is rendben zajlott idáig kisebb nagyobb sikerrel, de lényeg, hogy mind sikerült eddig. Az eheti német se lett rossz annak ellenére, hogy ez az a tárgy, amit teljesen elhanyagoltam a félévben.
Amióta visszajöttem Magyarországról nem utaztam el sehova, kivéve a mostani német vizsga utáni szerdát. Elmentünk Frankfurtba a hagyományos karácsonyi vásárt megnézni (nagyon hosszú időre visszanyúló hagyománya van és az egyik leghíresebb itt Németországban). Emellett végre eljutottam a tőzsdére is, ami külön öröm számomra :), ittunk glühwein-t, ami nem lesz a kedvenc italom, de iszonyat hideg volt, így nagyon nem panaszkodom, ráadásul a bögre, amit hozzá lehetett venni, nagyon tetszik :)
Holnap elhagyom a lakást és Barcelonában fogok tölteni néhány napot. ígérem, a következő bejegyzésben beszámolok arról az utazásról illetve elmesélem, hogyan kerestem meg egy Magyarországon kiemelkedően jónak számító havi fizetést 2 hét alatt azzal, hogy anyanyelvi szinten beszélek MAGYARUL! (uhhh, micsoda jó narrátor szöveg) Szóval ha ezekre kíváncsiak vagytok, tartsatok velem a következő alkalommal is ;)
 |
| Frankfurter Börse |
 |
| A bullish day |
 |
| Glühwein |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése